Nyelvi műhely

Május 25-én összegyűlt iskolánk nyelvi munkaközössége, hogy végre egymással is megosszuk a továbbképzéseken tanultakat. Angolos, németes és olaszos kollégák egymásnak mutattuk be a különböző módszereket, internetes oldalakat, ötleteket.


Több játékot, feladattípust a helyszínen ki is próbáltunk. Egy német verset is sikerült megtanulnunk, ami kiváltképpen izgalmas volt azoknak, akik nem beszélnek németül (például nekem). Nagyon hasznos és ugyanakkor szórakoztató délutánt töltöttünk együtt, reméljük, sor kerül még hasonlóra a jövőben is!

A leglátványosabb torony Portsmouth-ban

Portsmouth Anglia déli partjának, Hampshire megyének második legnagyobb városa. A város az Egyesült Királyságon belül arról nevezetes, hogy nemcsak félszigeten, hanem egy kis részben szigeten (a Portsea szigeten) is fekszik, Londontól délnyugati irányban. A kompkikötő az ország egyik legforgalmasabb kikötője. Évszázadokig meghatározó jelentőségű hadikikötő volt.

A város ad otthont a Royal Navy-nek / Királyi Tengerészet/, a Portsmouth-i Egyetemnek és a Portsmouth Football Club-nak. A város lakója volt Charles Dickens, Sir Arthur Conan Doyle, s számos filmet forgattak itt, mint pl. Mr Bean, Tomorrow Never Dies /James Bond/ és a Les Miserables /Nyomorultak/.

2016. tavaszán két hetet tölthettem az Erasmus + pályázat szakmai továbbképzésén, melynek helyszíne a több turisztikai vonzerővel rendelkező Portsmouth város volt.

2005. októberében nyitották meg a város és a déli part jelképét, az Emirates Spinnaker Tower-t, amely 170 méter magasan nyújtózkodik a város fölé. Portsmouth lakói választották az alakját, mely az egyik leglátványosabb torony. Portsmouth City Council a tulajdonosa. Nemzeti ikonná lett. Az Egyesült Királyságban a második legmagasabb, nyilvánosan hozzáférhető torony. Hamar kedvenc helyemmé vált. Magassága révén a városban a tájékozódást is segíti a turisták részére.

A széllel szemben dacoló vitorlás árbocra hasonlító torony az úgy nevezett Gunwharf Quaysben található. Ez a rész tele van üzletekkel, éttermekkel, közvetlenül a kikötő mellett. A tetején egy hármas kilátó található, melyről akár 40 kilométerre is könnyedén elláthatunk.

A belépő megéri az árát, mellyel aznap többször is fel lehet menni megcsodálni a kilátást. A szigorú biztonsági ellenőrzés után lifttel lehet felmenni az alsó kilátóra, mely a legnagyobb,  körbe zárt, üvegezett. Európa legmagasabb üvegpadlójával büszkélkedhet (cipő nélkül sétálhatunk rajta), olyan, mintha a levegőben járna az ember. Nem félek a magasságtól, azonban egy pillanatra elállt a lélegzetem. Interaktív táblán olvasható és látható az elénk táruló város épületeinek a neve, bemutatása, leírása.  A középső kilátó kisebb, kávézóval, asztalokkal és halk zeneszó mellett lehet élvezni a csodaszép látványt, ahonnan szintén látni az egész környéket, tengert, a hosszú apró kavicsos tengerpartot, a hatalmas kikötőt, kompokat, a sok, óriási parkot és a Solent-en át látni Wight-szigetét is. Divatos esküvői helyszínként is szolgál. A legmagasabb pontja az úgynevezett „varjúfészek”, melynek teteje dróthálóból épült, így még inkább a levegőben érezhetjük magukat.

Igazán impozáns látvány a fehér, kék, citromsárga torony, melynek nagyságát a tenger zöldeskéken csillogó vize emeli. Páratlan panorámát láthattam az ég felé szárnyalóan magasba törő Emirates Spinnaker Tower-ről. Ezúton szeretnék egyben köszönetet mondani iskolánknak, az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolának, hogy fejlődhetett szakmai tudásom és kulturális ismeretem is. Mindenkinek ajánlom Portsmouth városát, minden korosztály megtalálja a számára érdekes látnivalót.

Módszertani műhelyeket szerveztünk

2016. március 9-én kiscsoportos módszertani foglalkozásokat tartottak az idegen nyelvi munkaközösség tagjai az Erasmus + programhoz kapcsolódóan. A 25-30 perces foglalkozásokon az iskola tanárai 10-12 fős vegyes csoportokban megismerkedhettek különböző olyan nem tantárgy specifikus módszerekkel, melyekkel a tanítási óráikat érdekesebbé, izgalmasabbá, gördülékenyebbé tehetik. Köszönet a következő kollégáknak a "mini-műhelyek" megtartásáért: Tóth Éva, Szabó Gabi, Pintér Ági, Puglics Éva, Sebestyén Emese és Molnár Marika.

Káprázatos kastélyok Kentben

Hever és Leeds Castle

Kent megye az Egyesült Királyság dél-keleti részén fekszik, és „Anglia kertje”-ként tartják számon, kedvező éghajlata és sok gyümölcsös-zöldséges kertje miatt. Nagy-Britannia Európához legközelebb eső részeként Kent fontos történelmi és diplomáciai helyszín. Ma is ezekről a történelmi eseményekről tanúskodik a megye 26 kastélya. Dovertől Eynsford Castle-ig ezek a várak sok-sok történésnek lehettek tanúi, a Hastings-i csatától (1066) kezdve, a Tudor királyok hóbortjain át egészen a II. világháború hadászati kiképzéseiig. A 2015 októberében Maidstone-ban eltöltött két hetes tanfolyam során két kenti kastélyba is sikerült ellátogatnom: Hever és Leeds kastélyokba.

Hever Kastély festői környezetben, Hever község mellett, az Eden folyó partján fekszik. A XIII. században épült védelmi céllal, majd a XV. században a Boleyn család kezébe került. Itt töltötte gyermekéveit Boleyn Anna, VIII. Henrik második felesége. A kastélyban a mai napig őrzik Henrik ékesszólóan megfogalmazott szerelmesleveleit, melyeknek őszinteségét az alig néhány évvel később történt események erősen megkérdőjelezik. A kastély ma divatos esküvői helyszínként is szolgál. Az esküvői árakat és szolgáltatásokat hirdető prospektusban Henrik egyik megható idézete díszeleg. Valahogy mégis úgy érzem, nem szeretnék itt házasságot kötni…

Az események, amiket Hever megidéz, nem feltétlenül szívderítőek, ám maga a látvány annál inkább. A kastélyt téglalap alakú, keskeny vizesárok veszi körül és homlokzatának nagy részét borostyán borítja. Bástyái erőt és méltóságot sugároznak. De ami még a kastélynál is dicséretreméltóbb, az a kert, ami körülveszi. Hever kertje annyira népszerű, hogy sokan rendszeresen látogatják. Ezeknek a látogatóknak rendelkezésére áll a csak a kertbe szóló belépőjegy vagy akár az éves bérlet. A kert egy 14 hektáros területen fekszik. A piknikezésre alkalmas, hatalmas zöld területeken kívül kis tavakat, szökőkutakat, labirintusokat és gondosan karbantartott botanikus kerteket is találhatunk itt. Nem csoda hát, hogy a kenti családok egyik kedvelt hétvégi pihenő helye ez.

Leeds Kastélyt ma úgy hirdetik, mint ami „a világ legszeretnivalóbb kastélya” („The loveliest castle in the world”). A kastély Maidstone-tól, Kent megyeszékhelyétől 8 kilométerre fekszik egy mindig zöld igazi angol park közepén. Az eredeti kastély a XII. század elején épült, de azóta rengeteget változott. Több király kedvelt rezidenciája volt Leeds. VIII. Henrik is kedvelte, nem csoda hát, hogy első feleségével, Aragóniai Katalinnal itt éltek. Ebben az időszakban alakult át a kastély normann erődítményből igazi királyi palotává. 

Leeds kertje sokféle madárnak ad otthont, köszönhetően utolsó tulajdonosa, Lady Baillie madárgyűjtő szenvedélyének. A park és a tó jégmadarak, harkályok, hattyúk és kacsák otthona, de legkülönlegesebb a mára Leeds szimbólumává vált fekete hattyú. Ragadozó madarak (sólymok, baglyok, keselyűk, sasok) is élnek itt, bár nem szabadtartásban, hanem ketrecekben, viszont naponta több alkalommal kiszabadulhatnak és bemutathatják tudásukat a publikumnak. A madár-bemutatók mellett rengeteg más programmal várják Leeds-ben a gyerekeket és felnőtteket, például kisvasúttal, hajókirándulással, extrém sport parkkal.

Mindezt látva már nem csodálkozom, hogy sok angol család éves belépőjegyet vált valamelyik kastélyba. Ezek a várak a kikapcsolódás, a pihenés és a társasági élet helyszínei; ahol találkozik múlt és jelen, szépség és történelem. Magyar mentalitásunktól meglehetősen távol áll, hogy hétvégéinket kastélyparkokban piknikezve töltsük, de mindenkinek ajánlom, aki az Egyesült Királyságba látogat, hogy a saját szemével is megnézze Kent ezen kastélyait. A borús idő vagy szemerkélő eső se tartson vissza – nem fogunk csalódni!

(Pintér Ágnes)

Nyelvtant másképp

Nyelvtant másképp

A legtöbb diák számára a nyelvtan tanulása unalmas, fáradságos és feleslegesnek tűnő. „Miért van az angol nyelvben ennyi igeidő?”- kérdezik. Az idegen nyelv számukra sokszor valami távoli és megfoghatatlan realitás, egy absztrakt tudomány, amit okos emberek kitaláltak, és aminek semmi köze az ő kis mindennapi életükhöz. Vajon ez az oka annak, hogy sok tanuló valahol úgy 4.-5. osztály körül elakad, és később sem találja igazán a fonalat? A nyelvtanár próbálkozik. Magyaráz. Elmondja újra és újra, mi a különbség két jelen, vagy éppen két múlt idő között. A gyereket sokszor nem is érdekli. Vagy ha érdekli is, olyan távoli az egész, hogy nem tud vele mit kezdeni. Sajnos, heti 3-6 órában nekünk, tanároknak nincs lehetőségünk arra, hogy egy igazi, autentikus és erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulásba vonjuk be a diákokat; mint ahogy ezt a szülők megtehetik az anyanyelv vonatkozásában. Az idő sürget, ezért szabályokkal próbáljuk tudatosítani azt, amiről sokszor mi is bevalljuk: „ezt érezni kell”. Nem hiszem, hogy a szabályokat teljesen félretehetnénk, mindemellett jó, ha életközeli, játékos, vicces és több készséget, érzékszervet megmozgató feladatot használunk; ezáltal hozva közelebb a diákokhoz a megtanulandó tartalmakat. Lássunk most erre néhány példát!

      1. Kérdésalkotás kérdőszavakkal

A diákok összegyűjtik az összes kérdőszót a táblán (what, who, where, when, which,why,  whose, how). Feladatuk, hogy mindegyikkel feltegyenek egy-egy kérdést. Bármit kérdezhetnek, amit a tanárról meg szeretnének tudni (és ami nem eldöntendő kérdés). Megszabhatjuk, hogy a kérdések egy bizonyos témához vagy eseményhez kapcsolódjanak, pl. a nyári szünethez, a karácsony hoz vagy jövőbeni tervekhez. A tanár felírja a diákok által kérdezett (helyes) kérdéseket a táblára, minden kérdőszóval egyet. Ezután, a diákok felteszik a kérdéseket, a tanár pedig mindegyikre válaszol. Ezután a diákoknak röviden össze kell foglalniuk, amit a tanárról megtudtak (lehet egyes szám 2. vagy egyes szám 3. személyben). Második lépésben a diákok párokban dolgoznak. Felteszik egymásnak ugyanazokat a kérdéseket, válaszolnak, majd írnak néhány mondatot arról, amit partnerüktől megtudtak. A legérdekesebb mondatokat a diákok a többiekkel is megosztják. A tanár közben figyel vagy jegyzetel, és aztán találós kérdéseket tesz fel; kire igaz, amit mond? (Pl. Ki sütött tortát a téli szünetben? Ki utazott el a tengerpartra stb?)

       2. Kérdésalkotás: Mennyire jól ismeritek egymást?

Kiválasztunk két diákot, akik jól ismerik egymást. Egyikük (A) kimegy a teremből. A másik (B) bent marad, és 10 kérdést kérdez tőle az osztály többi tagja A-ról. A kérdések és válaszok a táblára is felkerülnek. Amikor A visszajön a terembe, a táblának hátat fordít, és az osztály neki is felteszi ugyanazokat a kérdéseket. (Ilyenkor viszont át kell tenni a kérdéseket E/3-ből E/2-be) Abban az esetben, ha a válasz megegyezik, a tanár, vagy egy diák kipipálja a választ a táblán. A végén összeszámolják, hány megoldás lett jó, ebből kiszámolható, „hány százalékban" ismerik egymást.

     3. Jövő idő (be going to)

A tanár képeket mutat az osztálynak (lehetnek fotók, rajzok vagy akár rövid filmbejátszások is). A feladat: kitalálni, mi fog történni. Több helyes magoldás is lehet. Végül, bemutatjuk a mi verziónkat (vagy: hogyan folytatódik a film). Használjunk vicces képeket, videókat!

       4. Múlt idők (Past simple, past continuous)

Rajzok, fotók alapján a diákoknak összetett mondatokat kell mondaniuk. A kérdés: mi történt? Pl. John jött le a lépcsőn, amikor elcsúszott egy banánhéjon. (John was coming down the stairs, when he slipped on a banana peel) Sally épp ment az utcán, amikor leejtette a fagyiját a földre. (Sally was walking down the street, when her ice-cream fell on the ground.) Jack a tengerben fürdött, amikor esni kezdett (Jack was bathing in the sea when it started to rain.) Második lépésben a diákok rajzolnak. A rajzokat összegyűjtik, és kis csoportokban mondatokat írnak a képekről. Végül, a mondatokat közösen ellenőrzik. Ennél a feladatnál a tanulók megmutathatják a kreativitásukat. Rajzolás helyett az is lehet, hogy a diákok előadják a történéseket, a többieknek pedig ki kell találniuk, mi történt. Előre készíthetünk kártyákat, melyekre ráírjuk a mondatot, amit egy-egy diáknak vagy párnak el kell játszania.

      5. Feltételes mód (conditional)

Képeket, vagy videót mutatunk a diákoknak, melyek ok-okozati összefüggést fejeznek ki. Megkérdezzük, miért történt, ami történt, és mi lett volna, ha nem így történik. Pl. az egyik képen látjuk Petert a konyhában, amint épp valamit süt, miközben a másik kezében telefont tart. Vajon mit süt? Vajon kivel beszél? Miről beszélnek? Mi fog történni? A második képen látjuk, hogy nagy füst száll fel, Peter pedig rémülten áll. Vajon mi történhetett? Miért történt ez? Mi lett volna ha…? (Ha Peter barátja nem telefonált volna, Peter odafigyelt volna a főzésre. Ha Peter odafigyelt volna, nem égette el volna a halat. Ha nem égette el volna a halat, nem lett volna tele füsttel a konyha stb. )

       6. Múlt idők (Present perfect, past simple)

A diákok írjanak párokban vagy csoportokban kérdéseket arról, hogy a tanár, vagy osztálytársaik miket tettek az életük során. A mondatok lehetnek viccesek, meghökkentőek. Pl. Jártál valaha a Holdon? (Have you ever been to the Moon?) Megkaptad valaha a Nobel díjat? (Have you ever received the Nobel Prize?) Megöltél valaha egy oroszlánt? (Have you ever killed a lion?) Második lépésben a tanár vagy a diákok humoros választ adnak a kérdésekre. Természetesen mindegyikre igennel felelnek, és kitalálnak hozzá egy kis történetet (itt már past simple-t használnak).

       7. Mi történt a teremben?

A diákok becsukják a szemüket. Közben, valamit megváltoztatunk az osztályteremben. Valamit kinyitunk, becsukunk, megfordítunk vagy áthelyezünk. A diákok feladata, hogy kitalálják, mi történt. (Pl. You’ve closed the door. You’ve cleaned the board. You’ve watered the plant.) Ehhez nagyon kell figyelniük; a látásukat, hallásukat kell használniuk.

A lista persze korlátlanul bővíthető; a lényeg, hogy minden nyelvtani egységnél próbáljunk egy-két olyan feladatot kitalálni, amivel életszerűvé tehetjük az adott igeidőt vagy szerkezetet a tanulók számára, és amivel kicsit kimozdíthatjuk őket a számukra unalmas iskolai rutinból.

Először hallgass...

Írország, Dublin, a Smaragd Sziget – de most mindez mellékes. A két hetes tanfolyamom témája a CLIL azaz a ’Content and Language Integrated Learning’ volt. Őszintén az Erasmus+ lehetőség előtt nem igazán volt fogalmam mit takar ez az elnevezés. Most mar van sejtésem. A nyelvtanulás folyamatához nagymértékben hozzájárul, ha különböző témákat, tantárgyakat tanítunk egy adott célnyelven. A CLIL alapvetően ennek a folyamatnak a „tudománya”.       

Alant egy példa ismertetek arra vonatkozóan, hogy hogyan használhatunk egy módszert, mind a tartalom, mind a nyelv tanítására. Mint tudjuk a hallott szövegértés a nyelvtanulás négy alap ’skill’-jének egyik fontos eleme.  A ’listening’ alkalmazása a tanóra elején a következő előnyökkel jár:  

-          felhasználható egy új téma bemutatására

-          tanulási stratégia értékelésére alkalmas 

-          megelőzi a ’hűvös kezdést’, egyfajta ’icebreaker’

-      felkészíti a diákokat a tanulásra megadva a tananyag nyelvezetét    

          

A feladat maga egy aránylag rövid idegen nyelvű szöveg lejátszásával/felolvasásával indul. diákok feladata csoportban vagy akár egyénileg, hogy az elhangzott szöveg szavaiból minél többet csendben lejegyzeteljenek a szöveg meghallgatása után egy adott idő intervallumon belül. Ez egyfajta versenyként is működhet, a legjobban teljesítőket értékelhetjük.

A táblán összegyűjtött szavakból a diákok csoportokban vagy közösen      megpróbálhatják  rekonstruálni a szöveget és értelmezni azt.  Az ismeretlen szavak jelentésének felismeréséhez alkalmazhatunk vizuális segítséget is.   

 

A rekonstruált szöveget a továbbiakban más módszerekkel tovább ’boncolgathatjuk’ a tanóra menetének és céljának megfelelően. A  módszer alkalmazható bármely tantárgy vagy tananyag oktatására bármely idegen nyelven.